szegénység

konferencia

Miskolc, 2009. május 4-5.

Ha szegényeink szenvedéseit nem a természet törvényei okozzák, hanem a mi intézményeink, nagy a mi bűnünk

(Darwin)

Egy kis szociálpolitika történet

bomlás? Dekonverzió?

Kiilleszkedés: casteli értelemben

A munka-nélül-lét együtt jár a szociális elszigetelődéssel. Egyszerre folyamat, viszony és állapot., végállomás.

Az exklúzió szó nem adja vissza ezt a jelentést, a kirekesztés, kirekesztődés, kirekesztettség szavak egyike sem utal a casteli kifejezés többrétegű jelentéstartalmára

Magyarország az Unió vonatkozásában

A szociális jogok dekommodifikációjának az ideje, úgy tűnik lejárt.

A Marschall tematizálásában értendő szociális jogok állítólag sérülékenyek és állítólag drágák. Persze nem ez az igazi probléma A probléma egyrészt az, hogy szemben állnak a polgári és politikai jogokkal(negatív jogok), ellentétpárjai azoknak. A pozitív jogok biztosítása szükségszerűen negatív jogokat sért, még kiélezettebben megfogalmazva: bizonyos társadalmi csoportok pozitív jogainak a biztosítása, mások negatív jogait sérti, hiszen a szociális jogok érvényesítése a különböző társadalmi csoportok közti jövedelem átcsoportosítást feltételez. Másrészről az intézményesített szociális jogok a munkán keresztül szerzett jogok, a munkások jogai, és nem általában állampolgári jogok. A jelen jóléti társadalmai nem tudják többé állampolrgári jogként biztosítani a munkahely biztonságát. nincs már egyenlőségjel a munkavállalói státusz, az állampolgári részvétel és a szociális jogok között. Éppen ezért a társadalmi befogadás gondolata is túlnyúlik a munkatársadalom utópiáján.

Az Uniónak az Európai Szociális Modell megőrzésére tett erőfeszítései a szociális- értsd társadalmi- beruházás állama felé mozdítják el a jóléti konszenzusban kialakult jóléti állami tevékenységet. A szociális beruházás állama új szociálpolitikai szemléletet követel, mely szemlélet alapeleme az IKT használat és terjesztés. Az új szociálpolitika eszközei főleg :

A fő cél pedig az, hogy a társadalompolitikailag fontos információk és kommunikációk szabadon, és közvetlenül áramolhassanak a szociálpolitika aktorai között, kiiktatván a formálist, a hivatalost, az akadémikust. Ehhez elsősorban az kell, hogy felismerjük: attól, hogy megosztom az információt, nekem is megmarad. Az információhoz nem tapad, nem tapadhat árufikció,amennyiben hálózatban gondolkodunk. Ehhez öntudatos hálópolgárok, innovációra képes oktatás, széleskörű digitális hozzáférés, digitális írástudás, digitális kompetencia szükséges.

Az e-Befogadás alapja:

A munkát a tudás által kell értékesebbé tenni: élethosszig tartó tanulás, a tudás egyenlőbb terítése, flexibilitás, szociális hozzáértés, csoportmunkára való alkalmasság, másság megértése, hálózatban való gondolkodás, pluralitástűrés, hatalomellenesség

A tanulás értelme az kell, hogy legyen:képesek legyünk saját kezünkbe venni a sorsunkat. Ezt hívják az e-szociálpolitika vonatkozásában tudásvagyon gazdálkodásnak.

Az Európai Szociális Modell megerősítésére irányuló Lisszaboni Stratégia végrehajtása érdekében fogadták el 2000 decemberében a nizzai Európai Csúcson az Európai Szociális Menetrendet. A Menetrend az aktív jóléti állam építésének fő irányelveit foglalja össze.

Az aktív jóléti állam kifejezést gyakran az Európai Szociális Modell szinonimájaként használják, ami nem jelenti feltétlenül a fogalmak tartalmi azonosságát. A két fogalom hátterében eltérő társadalomfilozófiák állnak. Az aktív jóléti állam= a jóléti állam racionalizációja. Ez annyit tesz: szociális juttatások helyett szociális beruházás

Az új szociálpolitika:

szokták e-szociálpolitikának, illetve e-befogadás stratégiának is nevezni. Valójában Janus-arcú.

Egyrészt egy komplex társadalompolitikai program, amely a Lisszaboni Stratégia értelmében az Uniót a legversenyképesebb, tudásalapú gazdasággá akarja tenni, úgy, hogy a jóléti állam alapvető vívmányait megőrzi (Európai Szociális Modell), tehát egy preventív szociálpolitika., másrészt pedig a hibajavító szociálpolitika regulájával lép fel, tehát szegénypolitika . A Lisszaboni Stratégia Szociális Menetrendjének félidős értékelése (2005) a társadalmi befogadást gazdasági befogadásként értelmezi, a társadalmi kohézió gondolata a munkaerő-piaci, foglalkoztatáspolitikai dimenzión kersztül kap értelmet. Egyszerre akarja a versenyképességet és a szolidaritást érvényesítenie a rugalmas, de biztonságos munkaerőpiac megteremtésével.

Az új szociálpolitika, úgy tűnik, felénk a hibajavító arcával fordult

Magyarországnak nincs e-Befogadás stratégiája, nincs információs társadalom stratégiája. Ezért az ágazati IT stratégiák sem készültek el időben, vagy egyáltalán nincsenek. Az Unió által meghatározott fő vezérelveken kívül nincs semmi, nemzetállamilag releváns, a helyi problémák mentén szerveződő stratégiai vonal, ami az adott ágazat szereplőit (állami, piaci, civil) koordinálná A pályázati pénzek megszerezhetősége/ meg nem szerezhetősége bináris kód az egyetlen logika, ami mentén mozogni lehet, amely nem biztos, hogy feltétlenül összhangban van az egyéb, szubsztantív ágazati logikákkal. Nálunk még mindig a vagy-vagy megközelítésnél tartanak:vagy gazdasági növekedés, vagy szociálpolitika.

Az UNIÓ

Előadásomban nem kívánok foglalkozni a "ki a szegény?"

módszertani problémával és az okmagyarázatokkal sem.

A szociológia két eme klasszikus kérdését én feloldódni látom a szegénység diszkurzív megközelítésében.

E szerint a megközelítés szerint a szegénység, mint jelenség maga is egy társadalmi konstrukció. Ez nem tagadása a szegénységnek, inkább kérdésfeltevésekre ösztönöz, hogy a szegénységet miképpen definiáljuk, hogyan írjuk le, miért a sokféle definíció és milyen módon adunk róla magyarázatokat. Ezek politikai ügyek. A szegénység definíciója és ezzel az okai is vita tárgya: a politikusok, a szakértők és a szegények között is.

Az, hogy ki szegény és ki nem, az nagymértékben függ attól , hogy ki, vagy kik végzik a besorolást, a klasszifikációt. A szegénységbe sorolás távolról sem semleges, objektív folyamat, nemcsak a szegénynek minősítettek személyes és társadalmi jellemzői, de a besorolók érdekei, társadalmi jellemzői is hatással vannak a folyamatra.

Magyarázzuk a szegénységet

A diszkurzív megközelítésben nem az a kérdés, hogy melyik az egyedül üdvözítő szegénység definíció, tehát nem módszertanilag közelítük a dologhoz, hanem inkább az, hogy a különféle definíciók hogyan alakulnak ki, mikor mely definíciók válnak dominánssá, miért válnak egyes meghatározások dominánssá, míg mások mellőzötté, hogyan alakul az a klasszifikációs küzdelem, mely révén eldöntettetik, hogy "Ki a szegény?" A szegénység definíciója implicite mindig magában foglalja a szegénység okainak magyarázatát is. Az okmagyarázatoknak már közvetlen ideológiai és politikai következményei vannak abban a vonatkozásban, hogy milyen válaszokat adunk rá és ez persze visszahat a definíciókra.

A rugalmas munkaerőpiac kialakítása kétféleképpen képzelhető el:

1:szociáldemokrata elképzelés.,A munka-vonal erősítése , ami Jelenti pl. a munkakörülmények javítását, a jól fizető állások szaporodását (kifizetődő munkavállalás), a felzárkóztató bérpolitikát, atipikus munkahelyek (részmunkaidős állás, félállás, távmunka) nagyszámú létesítését és az ilyen típusú munkavégzésre való felkészítést (e-Work), vagy az egyének erőforrásainak képzéssel és rehabilitációval történő javítását. A szociáldemokrata elképzelés tehát úgy tartja megvalósíthatónak a rugalmas munkaerő-piacot, hogy még nagyobb egyenlőséget és még nagyobb biztonságot kíván adni a munkavállalóknak.

2: neoliberális elképzelés., a rugalmas munkaerőpiac kiépülésének feltételét abban látja, hogy ha a munkavállalókat kiteszi a piaci erők hatásának, azaz a kereslet-kínálat szabályainak. Ez tehát azt jelenti - nagyon leegyszerűsítve -, hogy a rugalmasság egyenlő azzal, hogy a munkaerő-piacra könnyű belépni, de ugyanakkor könnyű onnan kiszorulni is. A kérdés csak az, hogy a rendelkezésre álló munkaerő hajlandó-e ezt a helyzetet tolerálni. Hajlandó-e a munkaerő a kereslet változásaihoz igazodva ingázni a munkaerőpiac jó és rossz állásai között, vagy a munka és a munkanélküliség között? (Május 1. és a rendszeres balhék)

Mindemellett azt is figyelembe kell venni, hogy a jóléti államok munkaerő-piacai többségükben duális jellegűek. Van egy belső mag, a gazdaság elsődleges szektorához tartozó munkaerő-piac, ahol (relatív) munkabiztonság és bérbiztonság van, és van a másodlagos, vagy periférikus munkaerőpiac, ahol az alacsonyan képzett, vagy képzetlen munkaerő csoportosul, szociális biztonság nélkül. Ilyen feltételrendszerben a rugalmas munkaerőpiac kialakításának a gondolata alapvetően két dolgot jelenthet. Egyrészt a belső mag szétzúzását, a belső mag munkavállalóinak perifériára sodrását, másrészt a periféria modernizálását. Az EU tagállamainak munkaerő-piacai, és problémáik kezelése e tekintetben eltéréseket mutatnak, a közösségi stratégia által meghatározott szociális, vagyis foglalkoztatási dimenzió a periféria modernizálását prefrerálja

A periféria modernizálása gondolat elvezet a „dolgozó szegények” problémájához. A probléma lényege, hogy valahogyan hidat kell verni a periféria alacsony bérű és a munkahelyi biztonság szempontjából meglehetősen hektikus munkavállalási lehetőségei és a szociális segélyezés világa között. A hídverés ma alapvetően négyféleképpen lehetséges. A társadalmi alapjövedelem, a társadalmi minimumjövedelem és a negatív jövedelemadó rendszerekkel. Az EU új, negyedik stratégiája az e-befogadás stratégiája.

A társadalmi tőke erősítése:

A szociális tér erősítése az IKT eszközök használatának növelésével

Teleházak

On-line szociális munka

On-line közösségépítés

On-line közösségi terek

Infokommunikációs akadálymentesítés

Mindezt a társadalmi tőke erősítése érdekében, a tudásvagyon-gazdálkodásnak a szociálpolitikában való hasznosulásáért

Az e-Befogadás stratégia

paradox módon az IKT eszközök egyenlőtlen elterjedése következtében kialakuló, felerősödő társadalmi megosztottságot ugyanezen eszközök segítségével próbálják megszüntetni. Azaz napjainkban már úgy gondoljuk, hogy az IKT eszközök alkalmasak arra, hogy segítségükkel növeljük a leszakadó társadalmi rétegek, csoportok esélyegyenlőségét, életminőségét. Ezt fejezi ki az e-Befogadás fogalom. Nem arról van szó, hogy az IKT eszközök megoldják a szegénység, a diszkrimináció problémáját, a társadalmi struktúrából eredő egyenlőtlenségeket, hanem arról, hogy az IKT eszközök elérése, tényleges használata, valamint az online tartalmak és szolgáltatások elősegíthetik a társadalmi kizárás csökkentését, megteremthetik az információs társadalomban való részvétel esélyegyenlőségét. A társadalomkutatók szerint egy kevésbé széttöredezett, szolidáris közösség, társadalom sokkal sikeresebben tud alkalmazkodni a változó gazdasági, társadalmi körülményekhez, az új kihívásokhoz.

Az e-Befogadás- politika sikeres megvalósulásához elengedhetetlenül szükség van a klasszikus egészségügyi-, szociális- vagy foglalkoztatási megközelítésmódok túllépésére

Szükség van a terminológiai kiigazításokra:

a magyar intézményesített szociálpolitikának megfelelő intézménystruktúra az Unió társadalmi befogadást célzó fogalomalkotásában és gondolkodásmódjában nem is létezik.

a társadalmi befogadás/ társadalmi kizárás logikáját próbálják összeegyeztetni a fenti gazdasági kalkulust igénylő logikával. Két, egymással konfliktusban álló célkitűzés ütközik egymással: a versenyképesség és a társadalmi kohézió- az EU szintjén és a nemzetállamok, vagy tagállamok szintjén is -, s különösen ott éles az ellentét a két cél között, ahol súlyos gazdasági problémákkal kell szembenézni. Ilyen ország Magyarország. Ezt a konfliktust szükséges felvállalni és kimondani: a két cél közötti viszony nem vagy/vagy, hanem és/és gondolkodást követel, a nagyobb gazdasági és társadalmi egyenlőség ugyanis nem (pusztán) nagyobb versenyképességet jelent, hanem a versenyképesség alapja.

Rászorultsági elv versus szociális jogok

Magyarország

Rendszerhiba II. A szegénységi csapda

Segélyezési rendszerünkbe bele van építve a szegénységi csapda

2004 óta igaz az,

hogy a minimálbéren foglalkoztatottak

a járuléklevonás után az egy fogyasztási egységre számított létminimum érték alá süllyednek. A bérek alacsonyak, a béreket terhelő elvonások magasak: A rossz munkaerő-piaci kvalitással bírók mindenképpen csapdahelyzetbe kerülnek

igazságosság - fenntarthatóság

A szociálpolitika beruházás és nem pénznyelő automata

rendszerhiba I.

Út a munkához

a rossz gyakorlat

Arra jó, hogy felélessze régi elmúlt századok poligenizmusát, arra jó, hogy összemossa a szociális dimenziót az etnikai dimenzióval és arra is jó, hogy megalapozzon egy régi-új mainstream tudományos ideát: régen az alsóbbrendűség kollektív státusz volt, ma olybá tűnik, mint a személyiség hibája - ha szegénypolitikát csinálunk akkor számolni kell a következményekkel: a kirekesztéssel, az etnikai összecsapásokkal,, a gyűlölködéssel, a köpködéssel...

Magyarországon, 2005-ben pl., az egy főre jutó szociális kiadások értéke az uniós átlag (EU-25) felét tették ki